Koraeste. Járok az utcán, aprót lépked mögöttem az árnyékom. Picit koppan a sarkam. Visszhangozva koppan az árnyékom sarka is. A panelházak között felerősödik a léptek zaja. A lámpák fényében árnyékok születnek, suhannak a bokrok közé táncolni.

Tánc. Az egyik lakásból hegedűszó táncol elém. Kart-karba öltve szólal meg a nagybőgő, cimbalom… Egy telt női hang kíséri. A csókokról és a szerelemről énekel. S közben táncolnak a szerelmesek, szerelmeskednek a táncosok… Árnyékok az árnyékokkal. Ódon panelházak között csepp romantika.

(2005. 09.)