I.

Van, aki semmiből se tanul. Hirdetés egy hirdetőtáblán:

„Dr. Mesenincs Péter:
Hogyan adjunk el felesleges könyveket, drágán
című többkötetes munkája, családi okokból,
sürgősen, áron alul eladó.
Érdeklődni lehet az alábbi telefonszámon
vagy e-mailen.”
II.

Nyugati modell

Mint megírták az újságok, az ország első seriffje január 1-jén áll munkába Polgáron, miután a hajdú-bihari település önkormányzati képviselő-testülete csütörtökön döntött a személyéről – jelentette be Tóth József polgármester az ülést követő sajtótájékoztatón. Jogköre az önkormányzatot megillető jogkörökkel egyezik meg, és nem fog feladatokat átvenni más szervektől, testületektől. Ugyanakkor a közbiztonsággal kapcsolatos ügyekben együttműködik a rendőrséggel, a polgár-őrséggel.
Még most sem értem tisztán, miért nem jó a polgárőr, a közterület-felügyelő, a körzeti megbízott a magyar seriffi feladatkörök ellátására. Már megint hozunk egy funkciót Amerikából, s átültetjük a hazai közviszonyokba. Bizonyára hasznos lesz a munkája, de miért pont seriffnek hívjuk? Már el is képzelem, ahogy a nyugalmazott rendőr úr, akarom mondani mélyen tisztelt magyar seriff úr végigvágtat Polgár főutcáján egy kiszuperált (mert hát hazai viszonyok) robogón, arcán komor ábrázattal, jelenléte tiszteletet parancsoló, kabátján megcsillan a hatágú aranycsillag, a gonosztevők meghúzzák magukat, s béke és öröm honol majd e kedves település utcán…
III.

Megjelent Whitney Houston új albuma, az I look to you. Meghallgattam, cd-n, megnéztem a YouTube-on, s kettős érzések vannak bennem. Egyrészt amiatt, mert mindenki dicséri a nagyszerű popdívát, csodálatosan néz ki, s a koncertfelvételen is remek formáját hozta, ezt elismerem. Azonban a dalokat hallva, bár bizonyára kell egy-két hét, hogy jobban megismerjek a számokat, nem vagyok maradéktalanul boldog, marad bennem kétely, hogy valóban meggyógyult-e a világ legjobb hangjának tulajdonosa. A szövegekkel, a dallammal, a dalokkal amúgy semmi baj, újak, frissek, ötvözik a régi klasszikus whitney-s hangzást valami modernnel, de a díva hangja már nem a régi, most inkább rekedt, magas hangokkal alig próbálkozik, sok esetben a háttérkórus segíti ki a tökéletes hangzásban, s ez főleg a koncertfelvételeken hallatszik jól, ott a fél-playback miatt nincs mód menet közbeni hangkeverésre, csinosítgatásokra. Az egyik szemem nevet, mert újra itt van, remélhetőleg újra nagy formában, a világ egyik legjobb énekese, a másik szemem sír, mert még sajnos nem az igazi a forma, de drukkolok, hogy maradjon még sokáig a listák élén, új dalokkal. Ígérhetem: I look to you… figyelni fogom…