2009. május

I.

A sorsról

Nagy esély van arra, hogy kihaljanak a férfiak, mivel génjeik fogynak és szép lassan eltűnnek… – állítja egy brit szakértő, aki azonban hozzátette: a folyamat nem fog gyorsan lezajlani. – Még jó, teszem hozzá, mit is csinálnának nélkülünk a nők, mondhatnám önzően. A férfiak Y kromoszómája “haldoklik”, és egy nap elfogy – állította Jennifer Garves brit génkutató, aki a Royal College of Surgeons írországi előadásán próbálta sokkolni a hallgatóságot. Engem sikerült, bár… – löki elém a hírt hozó lapot Sanyi a Zabszem Kocsma vöröshajú pultosa, aki egész nap a csajokat stíröli a Balázs Showban a sarokba állított tévén, ahelyett, hogy sört csapolna, ha kérem. Csapolhatom megint magamnak, és csupa hab lesz, ahogy szokott. A pult mögé állok mérgesen. Mire jó az ilyen pultos? Mire jó az ilyen férfi?
Megvan a sör. Habos. Kiteszem a pultra, majd átsétálok a másik oldalra. Ott a helyem, ott iszom meg. – Sanyi! – kiáltok ki a raktárba, ahol kolbászt eszik. – Ide teszem a kétszázast a pultra. Oké! – mondja teli szájjal – A borravalót meg tedd csak a söralátét alá! – utasít. Na ja! Még söralátét sincs, borravaló se, jó lesz még a következő körre az az ötvenes. Olvasom tovább a cikket a kihaló magamfajtákról: …a szakértő hozzátette, – figyelsz Sanyi? – kiáltok nagyot, s olvasom hangosan tovább -, hogy bár a férfiakat a kihalás veszélye fenyegeti, (Meghalsz Sanyi! Dünnyögöm magamban! – Mi az? – kérdezi – Semmi, semmi! – válaszolom) …mondom, semmi sincs veszve, a természetben ugyanis akad arra példa, hogy a nélkülözhetetlen gének nélkül is lehetséges a szaporodás. Például háromszázmillió évvel ezelőtt az Y kromoszómát közel 1400 gén alkotta, amelyekből mára már csak 45 maradt. Ha így haladunk, az Y kromoszóma kifogy a génekből – hangsúlyozta a professzor, aki azonban hozzátette, hogy ehhez legalább ötmillió év kell még.
Közben Sanyi előjön, a sörömre néz: – Ne má! – húzza össze szemöldökét – Nekem nem töltöttél? A kolbász után iszom egyet! – tesz morogva egy poharat a csap alá. – Mi van a kihalással, meg a szaporodással? Mennyi időnk van még? – emeli fel a fejét és néz rá messziről az újságra, mintha látná, mi van odaírva. – Ötmillió év! – olvasom fel neki. – Hát’, nem kis idő! – tárja szét a karját, talán addig az anyósom is kihal – pillant fel a plafonra. – Bocsánat mama! – néz vissza rám, megbánóan, megint hamarabb szólt, mint gondolkozott volna. Visszamerülök az újságcikkbe: … a tudósok azt nem tudják megmondani, mi történhet azután, hogy eltűnik az Y kromoszóma, de ne féljünk, vannak olyan rágcsálók, például egyes lemmingfajok vagy a Japánban élő mezei patkányok, amelyek nem rendelkeznek Y kromoszómával és a hím jellegek kialakulásáért felelős SRY génnel. Mégsem pusztultak ki, így feltehetően más gének vették át a szerepet, de még nem tudni pontosan, melyek ezek a gének. – A Discovery Channel se tudja? – bök a fejével a tévére. – Gondolom, az se – nézek én is a készülékre. – Most jön a legérdekesebb! – folytatom az olvasást. – A kutató szerint több gén is esélyes arra, hogy átvegye az SRY szerepét, de elképzelhető, hogy a puszta szerencsén fog múlni, melyik lesz a nyertes. Az is lehet, hogy különválik a férfi és a női faj és külön fognak szaporodni. – Ezt nem értem… – kortyol közben a sörből és kilép a pult mögül. A pulthoz lép és fejével a mellettem lévő székre biccent, mintha azt kérdezné, szabad-e. A kezemmel oda mutatok, hogy üljön csak le. Szabad. A kocsma közben még mindig tök üres, sehol egy lélek és különben is, mit mondhatnék ilyen udvarias kérésre. – Ezt nem értem! -ismétli meg – Ha úgyse tudunk mit tenni ellene, ha úgyis van még ötmillió évünk, ha lehet, hogy mégse úgy lesz, ha nem tudom mi az a kromoszóma, de nem hangzik túl jól, meg ha az anyósom, …bocsánat Mama! – néz a plafonra – már úgyse él majd…, akkor mér’ nem iszunk inkább még egy pohár sört? – csukta össze előttem az újságot, majd csapott rá egy nagyot.
– Ha gond van, úgyis bemondja a Discovery! – bólintottam, s mentem be egyúttal csapolni a pult mögé…

II.

A foci erejéről

A Barcelona (lásd. Barca, FCB stb.) nyerte a BL döntőt idén. (Foci.) Nagy meccs volt, nagy játék. A szurkolók – természetesen mindkét fele – tört, zúzott (az ünneplés mellett) Rómában, Spanyolországban, Angilában. (Hagyomány.) De nem is erről akarok most írni.
A meccs előtt az m1-en olvasom a kiírást, hogy a közvetítést a csatorna a teletext háromszázakárhányadik oldalán feliratozva is közvetíti. No, fene! – mondom. Ilyet se láttam még, egy előre meg nem írt szöveg, vagy kommentár helyett, élő, szöveges kiírás. Nem mintha, hasonló, amúgy nem létezne, hiszen több internetes sportoldal ad élő szöveges közvetítést sporteseményekről, de így együtt, tévéközvetítés felirattal, azért mégiscsak újdonságszámba megy. Mondom, ezt megnézem magamnak! S tényleg – bár az elején még döcögősen, néhány elírással – de, aztán jöttek a feliratok, hol a kommentátor “szájából vették”, hol az éppen nem látható történéseket magyarázták a szövegek.
Esélyegyenlőség ide meg oda, lassan természetessé válik, hogy a tecnikát bizony lehet és érdemes is kihasználni.