I.

Megnyíltak a határok. Nekünk is. Megnyíltunk mi is. Megnyíltunk mi is? Kormányzati kampányban hirdetik, mint bármi mást, hogy milyen volt a régmúlt és milyen lesz a shengeni övezethez való csatlakozás után. Az idõsek úgyis… a fiatalok csak ez után… Egy biztos, aki még ’90 elõtt nyugatra utazott, annak egy darabig még ott lesz a görcs a gyomrában, ha a határhoz ér…, de könnyen felocsúdik majd, hiszen nem lesz ellenõrzés, nem lesznek bódék, csak egy tábla jelzi majd, hogy átlépte a határt. Határtalan Európa mondja a szlogen. Örömünk is az, jó volna persze, ha minden tekintetben felnyílnának a sorompók és lassan-lassan átlépnénk Európába, együtt, kézenfogva, batyunkban a magyar örökséggel, amire méltán lehetünk büszkék, schengen elõtt és után is…

II.

Egy rablóbanda. Három srác. Rabolnak a vonaton. Késelnek a vonaton. Záhony és Nyíregyháza között háromszor. Egy nap. Pár órán belül. Egyik vonatra fel, másikra vissza. Nem vagyunk biztonságban. „Kérjük, hogy értékeikre fokozottan figyeljenek, ha bármi gyanúsat látnak, arról értesítsék a vasúti biztonsági szolgálatot…” mondja a hangosbemondó. Gyanúsat.. Hmmm. Az mindig van. Egy rablóbanda. Rabolnak, rongálnak, fosztogatnak. Egy ember végül segíteni próbál az egyik áldozaton. Odalép a csapathoz és rájuk förmed. Azok úgy orrba verik, hogy eltörik, vérzik, nyolc napon túl gyógyul. Van értelme tehát segíteni? …nem közömbösnek lenni? S vajon rajtam segítenek majd. A fenti hír születhetett volna 100, 200 évvel ezelõtt is. De egy hónappal ezelõtt történt. Mi változott? Mi változik? Biztonságban vagyunk? A bandák miért érzik magukat biztonságban?

III.

Add ide a puskát! – böki oldalba az egyik rendõr a másikat. – A tied ilyen nagy, az enyém sokkal kisebb! A fene egye meg! – bánkódik. – Ezzel nem fog sikerülni! A múltkor is plusz segítség kellett, hogy ne csesszenek meg. Van más muníciód is? Mi ez, egy könyv? Ez minek? Ebbõl is készültél? Ezt nem olvastam. Figyelj, te jössz! – böki oldalba az egyik a másikat – Remélem jó tételt húzok! A rendvédelmi se könnyebb, mint más egyetem! De utálom a vizsgaidõszakot!