A VÖRÖS POSTAKOCSI FOLYÓIRAT FOLYAMATOSAN TUDÓSÍTOTT A 2019-ES VIDOR FESZTIVÁL ESEMÉNYEIRŐL. KÖZZÉTETTE GULLIVER NYÍREGYHÁZI KALANDJAIRÓL SZÓLÓ NAPLÓJÁT CSAKÚGY, MINT KÉT MÓRICZ-HŐS: A JÓ NYILAS MISI (ILLETVE MIHÁLY), VALAMINT A NAGYEVŐ KIS JÁNOS GONDOLATAIT.  A SZÖVEGEKBŐL KIDERÜL, VAJON SWIFT ÉS MÓRICZ ALAKJAI TALÁLKOZNAK-E A VIDOR-ON, S HA IGEN, MIT KEZDENEK EGYMÁSSAL…

(Gulliver: Karádi Zsolt; Nyilas Misi: Béres Tamás; Kis János: Gerliczki András)

A teljes szövegek A Vörös Postakocsi online felületén olvashatóak.

Írásaim Nyilas Misi hangján, de a mai kor szellemében twitter-bejegyzésekként íródtak:

9. nap:
Nyilas Misi twitterüzenetei a Vidorról

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 31. (Szo) / 09:31

#nyilasmisivagyok #vidornaploavorospostakocsionlineon Ma van a nyár utolsó napja. Legalábbis a naptár szerint. Égető meleg már kora reggel. Nincs kedvem kikelni az ágyból. Tovább alszom. De aztán negyedóránként újra felkelek. Az iskolakezdés jár a fejemben. Vajon milyen lesz az első nap? A másodikról már nem is beszélve. A nyári szünetre feladott kötelező olvasmányt elolvastam, ahogy eminens diákhoz illik. #eminensdiákvagyok #légyjómindhalálig #zsigabácsi Még átolvasom a Légy jó mindhalálig-ról írott naplómat, apró javításokat végzek rajta. #márváromaziskolát #mavananyárutolsónapja #azőszszelelengedez

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 31. (Szo) / 12:07

A reggelit kihagytam a hosszúra nyúlt reggeli láblógatásom miatt. Dél van. Már nagyon éhes vagyok. A Kossuth utca környékén több remek gyros-os is van, de s Sólyom utcai mindig jó választás, hanem a legjobb. Bevágok egy óriás adagot, dupla szalonnával. Remek diákebéd. #gyrosebéd #gyorskaja #teleahasam #madélbenindulanap

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 31. (Szo) / 13:20

Édesanyám hívott, hogy otthon hagytam a tankönyveimet. (Upsz! Észrevették.) Nagyon meglepődtem. Feladják elsőbbségi csomaggal. Apám nagyon ideges volt, hogy hogyan lehet ilyen fontos dolgokat elfelejteni. Jeleztem neki, hogy ne aggódjon, az első héten úgyis laza a suli, ha mégis égető szükség lenne a könyvekre, tudom használni a padtársamét. Hacsak nem hagyta ő is otthon. #micsodadolog #majdnemsikerültelhagynomatankönyveket #desajnosnem #nyilasmisipakkotkap #remélemkajaisleszbenne #kolbászszagúleszazösszeskönyvem #indulasuliyeah

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 31. (Szo) / 13:20

Peti, Csabi, Robi, Ádi, Jani, a kedvenc osztálytársaim is rámírtak a messengeren, hogy este fussunk össze a The Biebers koncerten. #thebiebers #dübörögaház #valamimástmégmondtamvolna

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 31. (Szo) / 16:41

A Kossuth téren nagy a nyüzsi. Szombat van elvégre. Tömeg hömpölyög. Vásári komédiások a főtéren. Egy csíkos ruhás fickó lovacskás vitéznek öltözve nyomja. A gyerekek és a szülők is élvezik. Jókat nevetek rajta. Vicces. Vidoros. #vásárikomédiások #lovasvitéz #viccesutcaszínházgyerekeknek

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 31. (Szo) / 17:05

A Korona Szálló előtt egy zsonglőr focilabdákkal játszik. Wowww. Miért nincs helye a magyar válogatottban? #labdazsonglőr #egylabdasepattanel #mindenféledolgokkalzsonglőrködik #ámulatbaejtőenügyes

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 31. (Szo) / 20:16 Remekül sikerült The Biebers koncert. Jó hangulat. Remek dalok. Élőzene. Ismert dallamok. Yeah. Peti, Csabi, Robi, Ádi, Jani és én is nagyot tomboltunk. Aztán jött a Sunhine szülinapi buli. Dizsizés estig. Kivételesen tovább maradtam a városban. Még megcsodáltuk a tűzijátékot, az utolsó meleg nyári estén… Jó volt az idei Vidor. Jövőre, veletek, ugyanitt. #végetértavidor #nyárvégifesztiválnyíregyházán #jókedvvelindulazősz #nyilasmisivagyok

6. nap: Nyilas Misi twitterüzenetei a Vidorról

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 28. (Sze) / 08:10

#nyilasmisivagyok #vidornaploavorospostakocsionlineon Sanyi tegnapi korrepetálása nem sikerült valami fényesen. Semmi kedve nem volt a tanuláshoz. Csak a nyaralás emlékeit mesélte. A telefonján végig kellett néznünk az összes, több száz fotót. Pedig én erősködtem, hogy közeledik a tanév és újra formába kell lendülni, ismétlés, ismétlés a tudás anyja. Aztán én is elcsábultam. Tengerpart. Nyár. Napsütés.Hmmm. #sanyikanemakarttanulni #amitmegtanulszfiamaztnemvehetikeltőledsoha #nyáriemlékek #napsütés

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 28. (Sze) / 09:27

#vidorfeszt #lássukmileszmaavidoron Reggeli után a telefonom nyomkodom. Nézem, milyen programok lesznek ma a Vidoron. Asszem’ beugrom a Vidor Kertbe, előtte megnézem magamnak a Bencs Villában az irodalmi estet, később a Kossuth téri színházi előadás hangulatára is kíváncsi vagyok. #vidorkertabuli #vidornoirabencsben #színházielőadásakossuthtéren

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 28. (Sze) / 11:12

Lassan telik az idő. A tévében nincs semmi, ami érdekelne. A Vidor Fesztivál programjai is csak délután indulnak be. Nincs kedvem semmihez. Lehet, hogy tényleg hiányzik már a suli? Remélem, pénteken már megjönnek a kollégiumba az osztálytársaim. Hétfőtől suli ezerre. Olvasok valamit Móricz Zsiga bácsitól. Volt egy török Mehemed… #unatkozom #végeanyárnak #nagyonmelegvan #unatkozniisunok #mitegyekebédre #voltegytörökmehemed

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 28. (Sze) / 15:37

Majdnem elaludtam. Az igazság az, hogy elaludtam. Irány a Bencs Villa. Vidor Noir címmel irodalmi humorest kezdődik mindjárt. Yeah. #irodalomavidoron #azirodalomvicces #móriczzsigmondotroastolják #irodalmistandup #bencsvilla #elnekéssekjaj

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 28. (Sze) / 17:01

Egy kicsit várat magára a kezdés. Egy perccel múlt öt. Majdnem teltház van. Így viccesebb az irodalom, mint az iskolában. De jó, hogy többen is vagyunk fiatalok itt. #mikorkezdődikmár #ittamegykólátazelőbb #böfögnömkell #márkezdődikis #lekellnémítaniatelefont

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 28. (Sze) / 19:22

Ez jó volt. Majd másfél órás program lett. Móricz Zsiga bácsi szellemiségét idézték meg A Vörös Postakocsi és a Szabolcsi Szemle szerzői. Azért helyben is vannak jó tollú írók. Nagyokat nevettem. Voltak megható pillanatok is. Zsiga bácsit meggyanúsították mindenféle bűnügyekkel, de végül is megmenekült. Huhhh. Azért ennek örülök, mert amúgy jófej író. Van egy-két szimpi főhőse. (hehehe) Menő a bajusza is. Asszem, ha felnőtt leszek nekem is ilyen bajuszom lesz. A bajuszom mögött pedig én is ilyen kajánul fogok mosolyogni. #móriczzsigabácsiraemlékeztek #jótnevettem #többszöris #jövőreeljövökmegint #azirodalomvicces #eszemegylapcsánkátakossuthtérenasszem

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 28. (Sze) / 20:22

A Kossuth téren bevágtam egy lapcsánkát sok tejföllel, sok sajttal. Két férfi a művházban tartott Hajós András-estet dicséri. #aleküldöttember #hajósandrásavidoron Már megy a nagyszínpadon a Nicsak, ki lakik itt? című Cooney vígjáték. A műsorfüzet azt írja: téboly két részben. Irány a Vidor Kert. Jöhet egy óriás mentás limonádé, mielőtt vissza kellene mennem a kollégiumba. Tiszta mediterrán hangulatom van. #nyüzsögabelváros #emberekmindenütt #ételillatésutcazene #miértnincsegészévbenvidor #egyliteresmegamentáskoktéltiszok #elveszekatömegben #jóéjtszerda

3. nap: Nyilas Misi twitterüzenetei a Vidorról

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 25. (V) / 09:55

#nyilasmisivagyok #vidornaploavorospostakocsionlineon Ma költöztünk be a kollégiumba. Anya nyaggatott, hogy otthon ne hagyjak semmi fontosat. A telefon nálam, a ruháim itt vannak. Apa még kisüstit is tett be, hogy adjam oda az igazgató úrnak. De előtte még beleivott, hogy biztosan jó szert tett-e be. Ok. Erős anyag. Mondta. Anya háromszor is megölelt. #otthonedesotthon #ujranyiregyen #vidorleszma #faterpalinkajaalegjobb #vidorfeszt

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 25. (V) / 11:22

Most látom csak: az iskolai cuccaim otthon maradtak. Se könyv, se füzet, se színesceruza-készlet. Nagyon aggódok. (#irónia) Azért annyira mégsem. Majd megleszek valahogy nélkülük. A szüleim feladják postán, úgyis küldenek havonta egy nagy pakkot. #nyilasmisipakkotkapott #hehehe #nincsensuli #remelemelvesztekakonyveim #csakanyamegnetudja #megapase

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 25. (V) / 12:13

Holnaptól mennem kell Doroghyékhoz. Sanyikát korrepetálom, közeledik a szeptember. Vészesen. Átnézzük a matekot meg a magyart. Ma érkeznek haza a Horvátországból. Sanyika beteg is volt, az egyik este sok csevapcsicsát evett. #mindigamunka #Sanyi #megyameloezerrel #magyarmatekkorrepetallastvallalok #csevapcsicsa

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 25. (V) / 13:01

Sietnem kell az ebéddel. Ma Pósalaki bácsinak olvasok fel A Vörös Postakocsi online-ból. Aztán irány a Vidor. Kóla a barátokkal a Kossuth téren. Hambi. Színház. Buli. Koncert. Meglátjuk. #kesoiebed #mindigrohanok #onlineolvasok  #indulaVidor #Vidorfesztival2019 #haverokbulinyiregyhaza #estehalottpenz #delutanszinhaz

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 25. (V) / 14:26

Már most rengeteg ember van a városban. Látszik, hogy este buli lesz. Pósalaki bácsi kétszer aludt el a felolvasás közben. Sebaj. Nagyon meleg van. Fülledt idő. Deszkára pattanok és irány a főtér. A Nyír1flow akrobata csapata nyomatja. Yeah. Nagyon ott vannak. Jó hangulatot ad a belvárosnak az utcazene. Lehetne mindig buli. Pisztácia fagyit veszek. Gyorsan kell enni, a melegben hamar szétfolyik. #vidorfeszt #nyir1flow #utcazeneakiraly #szeretemafagyit #deszkasdiakvagyok #hellohaverok #indulabuli

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 25. (V) / 14:55

A sulival sokat járunk színházba. Amúgy, szerintem menő színházba járni. Belógtam egy nénivel meg egy bácsival a Művészbe. Cserna-Szabó András a Művészasztal vendége. Jófej, laza csóka. Szereti a pacalt. Nabumm! Apám is kajálja. Többszáz féle pacal van. Köszi az infót. A színészek előadnak a Sömmi című regényéből. Figyeljetek! Ez a Rúzsa Sándor véres egy betyár volt, ne nagy arc. Vicces és megrázó a program. Nyomot hagy bennem. #Vidorfeszt #muveszasztal #szeretemakamaraszinhazidarabokat #csernaszabo #ruzsasandor #sommi #abetyarmindenit #egyhetrekipipaltamaszinhazat

@nyilasmisi_vidor2019 / 2019. augusztus 25. (V) / 21:30

Tele a Kossuth tér. A Halott Pénz vágja a nagyszínpadon. Együtt a haverokkal. Kólázunk és hambit eszünk. Nagyon vagány a hangulat. Jó a buli. Aláírattam a sapkámat Marsalkó Dáviddal. Nagyon menő leszek a suliban. Yeah. Yeah. Big like. „Van valami a levegőben, valami, ami éjjel összerak. …valami, ami reggel szétszed.” Yeah. A burgeresnél ’asszem Kis Jancsi bácsit láttam, anyám egy távoli rokonát. Mindegy. Csapatok haza a tömeggel. Tízkor zárják a kolit. Ciki lenne csöngetéssel felkelteni a portás bácsit. #Vidorfeszt #halottpenz #reggelsokaigalszommajd #valamivanalevegoben #likeazestre

2. nap: Kis János: Aki keres (lejegyezte: Gerliczki András)

Itt bolyong a lelkem a város utcáin láthatatlanul. Nincs ebben semmi rendkívüli, kérem szépen, én már életemben is láthatatlan voltam. Ki vett volna észre? A málészájú fiam, az akaratos feleségem, a vén Sarudy, az érthetetlen jókedvvel megáldott parasztok? Zsiga bácsi! Ő igen! A hála aranyozza be nagyságos kezeit, melyekkel bő száz éve oly szívszorítóan írta meg életem tragédiáját, árnyékvilágba fordulásom nyomorúságos történetét. Ha némelykor túloz is, nem kívánok én azon másítani, legfeljebb, ha megengedné a sors, azt kérném, Kis János helyett Kiss János lehessek.

A sors azonban nem ily kegyes. Örökéhesen, mélységes mélabúval verten támolygok a vidáman zsibongó tömegben, ha acélos ifjú testem volna, se vetnének ügyet rám, élnek, örülnek, mosolyognak, falatoznak, italoznak, társalkodnak, vidorognak.

Éjszaka van már, a lapcsánkás bódé előtt tekintélyes sor kígyózik, nem értem őket, akárhogy is nézem, a lapcsánka szegényes étel, még az én korpaciberén fonnyasztott szívem sem túlságosan repes érte, lehetne persze gazdagon, ízesen, fűszeresen, roppanós-krémes-feszes-harapható formára csinálni, a fokhagymás tejföllel nincs is baj, látom, loccsantanak rá egy kanálnyit, még sajtot is szórnak rá, dehát, kérem szépen, egy gyermekmaroknyi reszelt krumpli semmi ízzel, szárazra sülten, egy kila disznócomb – mármint sertés – áráért, ez azért mégiscsak sok, éhemet elnyomva lófrálok tovább.

Van aztán kürtőskalács, ízes-édes, csakhát nem lakat jól, az éhet növeli legfeljebb. Bizony, bizony, ez a fesztivál nem a sztrítfúd apoteózisa,  jegyezném meg malíciózus iróniával, ha tudnám, mi az a sztrítfúd, mi az az apoteózis, mi az a malícia, mi az az irónia. Dehát nem tudom. Csak azt tudom, éhes embernek hús kell. Rengeteg savanyú löttyöt nyeltem én már életemben, nézzék el nekem, kérem szépen, ha most – üstöllést – jókora ökológiai lábnyomot hagyok magam után, és egy hamburgersütőt keresek. Aki keres az halál, viccelődik Garaczi László író úr valamikor a régiségben, de viccelődhet, lehet bármi, szmrty, vagy amit akartok (írja ezt is ő), eljutok a hamburgerig.

A Cock and Bull kitelepült diner kocsija (food truck) hamisítatlan amerikai retro életérzés, a tanultabb városi firkászok azt is ideokoskodnák, hogy az első diner kocsit még lovak húzták 1872-ben. Szerény külső mögött derék polgárok, szorgos munka, megkérdőjelezhetetlen minőség. A nyíregyházi Cock and Bull kocsijában is (aranyozza be az ég összes kezeiket), ahol Bull Burgert kapok két lapcsánka áráért. Szaftos húspogácsa a közepén, ahogy ráharapsz, kicsordul a leve, amit minden ínyenc felitat a végén, amikor minden elfogyott – már jóllakott gyomorral, de még éhes lélekkel -, egyszóval felitat egy hústalanul maradt burgerbuci utolsó foszlányával. Aki egész lényével éhezett, tudja, ez minden örömök csúcsa.

Meg is nyugodtam ettől ideig-óráig. Szép napom volt. Visszatekintve egy picinyke pódium jelenik meg újra előttem: a trópusi délután izzásában a Milord duo zenélt, Gerome és Bálint Ildikó. Nevük Edit Piaf slágerét idézi. Milord, a férfi címszereplő, Piaf énekel hozzá. Piaf, aki itt a mindenség ősanyja, teremtő, megtartó, megbocsátó, a világ gyémánttengelyét kiegyenesítő, a NŐ, a FEMME, a bölcs szeretető. A férfi pedig? A valaha büszke, a Quand vous serez bien vielle… (Amikor öreg lesz ön) szonettjének idején még magabiztos, itt a dalban viszont már a kapuzárás után megszelídült, a Helénához visszatérő Ronsard. Az ő alakja gomolyog a sanzon minden sorából. Persze, hogy a szerelemről szól. Minden a szerelemről szól. (Joggal kérdezhetnék Önök, így az írás végén, hogy egy szegényparaszt Móricz-hős hogy fogalmazhat így. Mi köze van őneki – mármint Kis Jánosnak – a magaskultúrához? Nos, csak ahhoz van köze.) S ne feledjük, 1909-ben jobblétre szenderültem – ami persze erős eufémia. Node a viccet félretéve: a halál maga a szingularitás. Onnantól kezdve mindent tudunk.

Az írások itt olvashatók eredetiben a litera.hu oldalán

Vidorhétfő

Vidorkedd

Vidorszerda

Vidorcsütörtök

Vidorpéntek

Vidorszombat

Vidorvasárnap

Avagy mi minden van még a Nyíregyházi Főiskolán
(Megjelent a Spanyolnátha c. folyóiratban 2008. tavaszi szám) www.spanyolnatha.hu

Hát igen… közeledik a tavasz. Remélem. Mindenesetre a télnek már lassan vége. Remélem. Egyre többet süt a nap, az ember egyre szívesebben megy ki a szabad levegõre. Erõt gyûjteni. Jó kedvet, vidámságot, napfényt és valami pluszt találni, ami a hideg téli napokon elveszett. Elveszett, de nem eltûnt, csupán elrejtõzött. Olyan rejtett értékekre vadászunk, ami nincs a szemünk elõtt, amit küldetés megtalálni, amit öröm meglelni, magunkévá tenni. Vitamin az a javából, amit mindannyian máshogyan hívunk. A vitamin lehet narancs. Lehet tabletta. Lehet nevetés. Lehet szeretet. Lehet napsütés. Lehet egy jó csaj az utcán. Lehet egy jó gondolat. Lehet egy szép épület, boldog emberek, jó bulik, vagy elgondolkodtató, világfelforgató színházi elõadások. Na jó… kezdek túl optimistává lenni. Pedig talán ez nem divat hazánkban. De olyan jó így tavasszal a széprõl írni. Arról, hogy mi teszi többé a világot, arról, hogy hol vannak az igazi források ebben a nagy, kerek, sötét erdõben, amibõl érdemes táplálkozni, táptalaja az életnek, a fiataloknak, az új értékek megszületésének.

A Nyíregyházi Fõiskoláról írok. Ide jöttem tanulni érettségi után. Jó messzire, mert Szentesen születtem, ide kétszázhetven kilométerre. Onnan keveredtem ide, jó tíz éve, s már akkor tudtam, hogy van itt mit keresnem. Arról a helyrõl írok, ami akkor még tanárképzõ fõiskola volt, de ma már egy óriási campus, öt karon tanul tizenötezer hallgató, és dolgozik itt jó pár ezer oktató és szakember. Ma már én is itt dolgozom, és talán építem én is… A családomról írok tehát. Ami, bármilyennek is tûnjön távolról; belülrõl: folyamatosan megújuló, emlékekkel teli, modern szemléletû. Auráját áthatja a jövõ szele. Miért mondom?

Az, hogy az intézmény falai között már évtizedek óta képeztek tanárokat, magyar-, történelem-, idegen nyelv-, ének-népzene-, rajz-vizuális kommunikáció-, testnevelés szakosokat, természettudományos szakembereket, tanítókat, közgazdászokat, mûvelõdésszervezõket, újságírókat, diplomatákat, mezõgazdászokat, gépészeket vagy repülõsöket olyan történelmi aurát varázsol ide, amivel valljuk be, nem sok oktatási intézmény büszkélkedhet. Azok a fiatalok és szakemberek, akik a fent felsorolt szakterületen dolgoztak, kölcsönösen építették egymás rálátását a világra. Köztük késõbb szakmai, és valljuk be olykor-olykor szerelmi kapcsolatok is születtek. Had hozzak saját példát: én is itt ismertem meg a feleségemet. (Ami szakmai szemmel se rossz…)

Több évtizede mûködött itt irodalmi kör, mely a kilencvenes évek végén az Ampha nevet vette fel, magját az Irodalom, illetve a Magyar Nyelvészeti Tanszék köré csoportosuló fiatalok és oktatók adták. A Nyíregyházi Fõiskola ma több önképzõkört mûködtet, bölcsõjébõl több mára elismert színész, író, költõ, grafikus, szobrász és festõmûvész, énekes, táncmûvész került ki, kikre méltón büszke az intézmény. Jelenleg is mûködik az intézmény színjátszómûhelye, irodalmi egyesülte (SZIRT Egyesület), néptáncköre, énekkara és több népzenész együttese is, mely utóbbiaknak az intézmény országosan egyedülálló népzenész, illetve ének-zene-karvezetés képzésben tanuló hallgatók fontos építõkövei.

Mi adhat többet egy fiatal mûvészpalántának, mint az, ha bemutatkozhat mások elõtt, akik õszinte kritikával látják el? Nem is beszélve arról a számtalan híres íróról, mûvészrõl, aki felolvasó estet tartott itt, eljöttek a kulturális találkozóhelyünkre, a mára már eltûnt Kávéházba és elvegyültek köztünk, együtt sörözhettünk velük. Most, a SZIRT Egyesület újra összehozta a fiatal írókat, költõket. Együtt olvastunk fel a fõiskola könyvtárában és a megyeiben, új ismeretségek születtek, hiszen itt az új generáció, akik már – a fenébe is, én is öregszem! – minimum tíz évvel fiatalabbak mint mi, és bizony hallatni akarják a hangjukat, ami külön öröm: van mirõl írniuk.

A minap a fõiskolai színjátszó kör egyik elõadásán fogalmazódott meg bennem: lám mennyit ér egy igazi jó táptalaj, máris erõvel tölti fel a darabot… És, hogy itt a fõiskolán hál’ istennek van kinek játszani, van, aki játsszon és van mit játszani. Nekem csak az a dolgom, hogy élvezzem. Együtt adtak fergeteges elõadást a kórus tagjai, a néptáncosok, a musicales fiatalok és a színjátszó kör.

Már lassan tíz éves a fõiskola folyóirata a Fõiskolai Tükör. Egy kis hírlevélbõl indult, s mára a város polgárai is ismerik, eljut három megye kulturális intézményeibe és publikálási lehetõséget ad a fiatal fõiskolai újságírópalántáknak, oktatóknak, íróknak, költõknek.
Nem mindennapi, nyugodtan mondhatom: országosan egyedülálló, hogy a Nyíregyházi Fõiskola napi 24 órás élõ mûsort sugárzó közszolgálati rádióadót mûködtet. Itt aztán kipróbálhatják magukat a fiatal rádiósok! (Mondom: itt valahol a felszín alatt rejtett források vannak, amibõl táplálkoznak az itt születõ értékek!) A terep valódi, de még van védõháló, úgyhogy, aki esik is: puhára pottyan. A Campus Rádióban a szakemberek mellett fõiskolás fiatalok dolgoznak, beszélnek a kultúráról, mûvészetrõl, zenérõl, bulikról, olykor még a magánéletükrõl is. Igazi ifjúságszociológiai kutatási nyersanyag. Ja, és jók a zenék is!

Tavasz van. Kilépek hát a könyvtárból, ahol háromszáz hallgató internetezik egy helyen! Chatelnek, szakdogát írnak, interneteznek, híreket olvasnak, meg csajokat néznek, de ha közeledik valaki, sebtiben kilépnek (a bal kezük a “kontroll-sift-tab”-on), mégiscsak oktatási intézményrõl van szó. Szóval tavasz van. Leülök a parkban egy padra. Mellettem a XXI. század technikáját idézõ, szemet gyönyörködtetõ épületek, üvegbõl, vasból és márványból (amúgy Nyíregyházán meg hitbõl és homokból…), mellettem zenél a szökõkút, jobbról egy sziklakert, évtizedes fák rügyeznek, halk zeneszó hallatszik az 1200 fõs Kodály Kulturális Centrumból a fõépületben, “tavaly megújult a kollégum is” – mondja két fiatal, “mindenhova chipkártyával lehet belépni” (modern világ), “a jövõ héten leviszem a csajom a botanikus kertbe, Valentin-napon”. Most jó volna lemenni úszni az uszodába, vagy futni egyet a sportcentrumban, de azért annyira sportos nem vagyok – sajnos.

Hát igen… Itt a tavasz. Remélem. Egyre többet süt a nap, az ember egyre szívesebben megy ki a szabad levegõre. (Kint vagyok.) Erõt gyûjteni. (Gyûjtöm.) Jó kedvet, vidámságot, napfényt és valami pluszt találni, ami a hideg téli napokon elveszett. Elveszett, de nem eltûnt, csupán elrejtõzött. Olyan rejtett értékekre vadászunk, ami nincs a szemünk elõtt, amit küldetés megtalálni, amit öröm meglelni, magunkévá tenni. (Megvan!) Vitamin ez a javából, amit mindannyian máshogyan hívunk. A vitamin lehet narancs. Lehet tabletta. Lehet nevetés. Lehet szeretet. Lehet napsütés. Lehet egy jó csaj az utcán. Lehet egy jó gondolat. Lehet egy szép épület, boldog emberek, jó bulik, vagy elgondolkodtató, világfelforgató színházi elõadások. Ez az igazi plusz a Nyíregyházi Fõiskolán. S még a képzésrõl nem is beszéltem. Az itt természetes, hisz ez mégiscsak egy fõiskola. Nemde?!